A cannes-i nagydíjas film, A próféta a muszlim ifjú, Malik El Djebena (Tahar Rahim) börtönkarrier-története. A fiú a felnőttkor hajnalán írástudatlanul kerül a rácsok mögé. A hat börtönév elkerülhetetlen tanulási folyamat, amely során az ártatlan tekintetű Malik sorsa előre ki van kövezve.

Pontosan nem lehet tudni, hogy Malik miért kerül be a fegyintézetbe, csupán egy rendőri kiszólásból sejthetjük, a fiúnak hivatalos közeg elleni erőszak a bűne. A rácsok mögötti világban a fiú védtelen és kiszolgáltatott. César Luciani (Niels Arestrup), a korzikai maffia vezére azonban ajánlatot tesz neki. Meg kell ölnie egy koronatanút, cserébe védelmet kap a benti világban. A választás lehetősége azonban csak látszat szabadság, Malik az életét teszi a mérleg másik serpenyőjébe.

A gyilkos tett után a fiatal férfi a kényszerből választott útra lép. A börtön varrodájában dolgozik, a korzikai maffia helyi különítménye után mosogat, s mindeközben megtanul írni, olvasni, ráragad a korzikai nyelv is. Miközben alázatosan kiszolgálja a biztonságot adó banda minden kívánságát, Malik a saját szárnyait növesztgeti. Lassan kinyílik a szeme. Magába szív mindent, amit lát, tapasztal. A bűnöző a börtönfolyósokon születik meg.

A fiú minden helyzetben a legjobb lehetőségeket választva, a film végére vezérré válik. A film történet szépen példázza azt, hogyan működik a rács mögötti társadalom, megkérdőjelezve a büntetés-végrehajtás társadalomba reintegráló képességét. A próféta szembe megy a társadalmilag általánosan elfogadott erkölcs szerinti jellemfejlődésnek, egyfajta fordított fejlődéstörténetnek lehetünk a szemtanúi.

Jacques Audiard mozgóképe talán azzal emelkedik ki a börtöndrámák mezőnyéből, hogy a filmben látott szereplők jellemei tökéletesen kidolgozottak. A film realizmusa, helyenkénti naturalizmusa hajszálpontos. A valósághű ábrázolás mellett azonban némi spiritulalitás is megfér. A címbeli próféta képességet az elkerülhetetlen gyilkosság okozta lelkiismeret-furdalás által életre hívott látomások adják Malik kezébe. A főhőst egy megölt szellem baráti, testvéri szeretete által suggalmazott tanácsok vezérlik útja során.

A próféta körképet ad a börtönbeli társadalmi viszonyokról is. Malik a korzikaiak között mindig egy koszos arab marad, míg a muszlimok szemében megvetni való korzikaivá válik. A férfi a börtönévek alatt megtanulja, hogy nem állhat egyszerre két oldalon. Malik prófétasága az arabok „korzikai rabságából” való kivezettetésére utal. Malik vezérsége mögött azonban zavarba ejtően semmi erkölcsi megfontolás nem mutatkozik meg, ellenben minden helyzetből a lehető legjobbat hozza ki. A fiú a jég hátán is megél. Mint a macska, aki minden esetben talppal érkezik a földre. A fiú felnőtt, az életet, legalábbis egyfajtát kitanulta.

Tahar Rahim rendkívül jó választásnak bizonyult Malik szerepére, a maga természetességében formálja meg a bűnben edződött ártatlan tekintetű fiút. Könnyeden meghozott, mindenfajta erkölcsiséget nélkülöző, döntései komoly dilemmát okoznak a nézőnek a főhőssel való azonosulás során.

Audiard legújabb filmje rendkívül jó ritmusú, két és fél óra hossza ellenére sem vontatott, meglepő fordulatokkal tarkított alkotás. A befejezés különös heppiendje pedig ambivalens érzéseket vált ki a nézőben.