jeges-varga

irodalom, film, színház és magánügyek

Bemutatkozás

Amit látok, amit hallok, amit tapasztalok, erről szólok. Könyveket olvasok, filmeket nézek, színházba járok, véleményemet írom le, mondom el. Nem akarok önjelölt kritikus lenni, vagy annak tűnni. Legyen ez valami ilyesmi: élménynapló.

Hozzászólások
  • jeges-varga: Kedves Balázs! A Fritsch Pincében igazán közvetlen vendéglátásban részesülhet a látogató. Szerintem is. A borai nem kiemelkedőek, de találhatunk kedvünkre valót ott. Mindamellett egyetértünk abban, hogy nem a legnagyobbak érdemlik a legnagyobb figyelmet. Én például több kisebb pincészettel is megismerkedtem az elmúlt években. Ha nem is jutottam el hozzájuk, legalább egy-egy palackkal megkóstoltam munkájuk gyümölcsét. Felsorolni most nem akarom őket, de azt tanácsolom, próbálkozz még a kisebb pincészeteknél. Kincsre találhatsz.
    (2012-11-13 10:34:05)
    Látogatóban a Fritsch Pincében
  • Márton Balázs: Pár éve én is jártam a villányi pincesoron és nekem is a Fritsch fivérek pincészete nyerte el a legnagyobb tetszésem, vendégszerető fogadtatás és finom borok (semmi Gere vagy Boch féle puccosság, amivel nincs bajom, csak nem én nem ezt igényelem). A cabernet franc barrique-juk volt a favorit nálam! További sok sikert nekik!!!
    (2012-10-29 22:08:46)
    Látogatóban a Fritsch Pincében
  • jeges-varga: Most ismerkedem vele. Azért egyet szögezzünk le alig húsz éves hölgyről beszélünk. Nyilván ehhez mérten van birtokában annak a tapasztalathalmaznak, amiből a líra megszülethet. Egyébként nekem tetszik ez a vers. Érződik rajta, hogy fiatal nő írta, de jó hangulatot fog meg. Persze vannak "nagyobb számok" is a kortárs líra palettáján egészen biztosan.
    Ha jól tudom az első kötet megjelenése a Petri György-díjjal együtt járt neki. Hogy ennek odaítélésében mennyi szerepet játszott az, hogy édesapja Kemény István, jó kérdés. Szerintem figyelemre érdemes ifjú költő ő. Azt viszont nem tudom, hogy túlzott-e a tehetségéhez képest a figyelem vagy nem. De egy elsőkötetes szerintem ma megérdemli, hogy sokat beszéljenek róla. Elvégre így válhat csak ismertté.
    (2012-03-12 22:26:13)
    Kemény Lili
Címkefelhő
Feedek
Megosztás
vers

Oravecz Imre: A teremtés fokozatai

 

Elhallgat a lágyságokban a cuppogás,

megszólal a keménységekben a zengés,

 

véget ér a zártságokban a zsugorodás,

elkezdődik a nyitottságokban a tágulás,

 

elfogy a ritkulásokban a nyugvás,

megnő a sűrűségekben a mozgás,

 

megszakad a szögletekben a hegyesség,

elterjed a hajlatokban a gömbölyűség,

 

elapad a szűkületekben a torlódás,

megerősödik a bővültekben az áramlás,

 

megáll a gyűrődésekben a ráncosodás,

megindul az egyenletességekben a kisimulás,

 

megakad a mélységekben a süllyedés,

kiszabadul a magasságokban az emelkedés,

 

megtorpan a közelségekben a maradás,

nekilendül a távolságokban a haladás,

 

csökken a dermedésekben a hidegség,

megsokszorozódik a hevületekben a melegség,

 

elhal a törekvésekben a zűrzavar,

megszületik az alakulásokban a rend.

Tim Davys: A lefejezett keselyű rejtélye; Agave, budapest, 2011

Egy névtelen telefonos bejelentés alapján a helyszínre érkező rendőrök a Mollisanváros legexkluzívabb épületében székelő cég, a Nova Park tulajdonosának lefejezett testére bukkannak. Az alkalmazottak nem észleltek semmi szokatlant, a tettest nem látta senki. A hatóság egyetlen értékelhető nyomot sem tud felkutatni a történtek után, az áldozat fejét sem találják.

A Tourquai negyed rendőrkapitányságának munkatársai értetlenül állnak az eset előtt. Hogyan tűnhetett el az elkövető észrevétlenül a tetthelyről úgy, hogy az áldozat irodájából csak egyetlen ajtón keresztül lehet távozni. Kicsoda a titokzatos bejelentő, és miért közvetlenül a főfelügyelőt akarta értesíteni a történtekről?

Egy efféle brutális bűncselekmény helyszínén általában nagy mennyiségű vérre lehet számítani. De nem Mollisanváros polgárai esetében. Ugyanis a várost plüssállatok népesítik be. Igen, pontosan azokról a kedves lényekről beszélek, akik otthonosan pihennek gyermekeink ágyában, ott lógnak az emberkék praclijában, vagy szuszognak a hóna alatt. Akik a kedvesség szimbólumai, akik játék közben tanítják meg csemetéinket a gondoskodás művészetére.

A Tim Davys által teremtett plüssvilág szereplői azonban egyáltalán nem ilyen bájos lények. Közelebbről szemlélve megállapíthatjuk: meghökkentő módon hasonlítanak ránk. Tisztelet, becsvágy, gyűlölet, félelem, intrika mozgatja őket – ahogy minket is. Szerelemféltés, hatalomvágy motiválja árulásaikat. Az érzelmek széles skálája kihozza a plüssből az állatot.

Tim Davys plüssállatai csak látszólag élettelen figurák. Az emberek világából ismert típusokkal találkozunk könyve lapjain. Megjelenik a gazdag és gátlástalan üzletember, a korrupt zsaru figurája meg az írott és íratlan szabályok szerint eljáróé. Nem hiányozhat a szexi titkárnő, a végzet szívtipró asszonya, a gyermeket vállaló homoszexuális családanya sem. Szerepet kap a vallásos festőművész és a szíve választottjáért sok mindenre képes hősszerelmes is. Jellemük rendkívül összetett, és sokukról kiderül, hogy mások, mint aminek mutatni próbálják magukat.

A plüssök élete ugyanakkor sajátos szabályok szerint zajlik. A helyi időjárás például pontosan kiszámítható előre a napszakoknak megfelelően, és ennek komoly befolyása van a város lakóinak életére. Nem feltűnő továbbá, hogy egy hiúznak krokodil csemetéje van. Az sem okoz különösebb meglepetést, ha a keselyű a mókussal jön össze, vagy egy kobrával bujálkodik. A faji sokszínűség kérdése Mollisanvárosban ugyanis nem okozhat problémát.

A legfontosabb eltérés azonban, hogy az utódok nem születnek, hanem a gyárban készítik őket. A meghatározott tulajdonságokkal és készségekkel felruházott bocsokat a Sofőrök szállítják ki leendő szüleikhez. A plüssállatok haláláért is ugyanezek a rejtélyes lények tehetők felelőssé – amint azt a szerző, Tim Davys korábbi könyvéből, a Halállistából már megtudhattuk. Vagyis a plüssök életének két végpontja sűrű homályba merül. Ez okozhatja azt, hogy gyakorta foglalkoztatják őket az egyéni szabadság, a létezés, illetve a sorsszerűség kérdései.

Az ilyen társadalomban egy fej eltávolításával az élet nem feltétlenül ér véget. Az események szerencsés alakulása esetén a szakszerű kézi beavatkozás akár semmissé teheti a látszólag helyrehozhatatlan tett következményeit. Ehhez persze meg kellene találni Keselyű Oszkár szőrén-szálán eltűnt kobakját.

...

A teljes cikk, a Vértelen mese az olvassbele.com oldalán olvasható.

Tim Davys: A halállista; Agave, Budapest, 2010

Mindannyian ismerjük azt a mára már klasszikussá vált viccet, amelyben a nyuszinak van egy halállistája. Azok az állatok (rendszerint a róka meg a farkas), akik találkoznak vele, és az elméjüket elborító félelem hatására nem jut eszükbe füles barátunknak más kérdést neki szegezni, minthogy akkor itt és most életük lealkonyult-e, nem kerülhetik el sorsuk bevégeztét. A medve az egyetlen, aki felmeri tenni a megfelelő kérdést, amivel az életét megmentheti, mert ő nem fél attól a hatalomtól, amelyet a nyuszi a kezében tart.

Nem állítom, hogy Medve Erik helyzete ilyen egyszerű, de tulajdonképpen Tim Davys könyve, A halállista valami efféléről, a világunkat működtető hatalom természetéről szól. Arról a hatalomról, amely sosem tud számunkra kedves lenni, azonban jelenléte mindig szükséges, különben társadalmi rendszereink működésképtelenekké válnának. Ne feledjük azonban, hogy sosem a hatalommal van a baj, hanem azzal, aki és ahogyan gyakorolja.

Mollisan Town polgárai plüssállatok, azok a kedves lények, akik beférkőznek gyermekeink fekvőhelyére, folytonosan ott lógnak a csillogó szemű kis emberek hóna alatt, akik visszavonhatatlanul a kedvesség, a báj szimbólumaivá lettek, akik játék közben megtanítják a gondoskodás nagy betűs művészetét. Tim Davys velük népesíti be regénye világát. A halállista szereplői azonban cseppet sem ennyire kedves lények, ugyanis felvértezték magukat az emberi természet ellentmondásos tulajdonságaival. Szerelem, érdek, intrika, gyűlölet, félelem, tisztelet, becsvágy, folytathatnám a sort. Az érzelmek széles skálája kihozza a plüssből is az állatot.

Medve Erik éppúgy sikeres a hivatásában, mint a magánéletében. A reklámszakmában ismert neve van, egy piacvezető cég egyik vezéreként tevékenykedik, emellett gyönyörű feleségével, Nyúl Emmával egy pazar módon berendezett lakásban élik szerelmes mindennapjaikat. Medvénk élete azonban sosem volt ennyire napsütéses. Fiatalkora, Galamb Miklós maffiafőnök alkalmazásában a drogok és a szerencsejátékok világában telt el. A régmúlt azonban nem távozott végérvényesen, erre Medvénknek is rá kellett jönnie. Egy reggel ugyanis Galamb Miklós két gorilla társaságában betoppant a hitvesi fészekbe. Galamb úgy hallotta, hogy neve felkerült a Halállistára. A listán szereplő plüssállatokat a piros kocsiban ülő sofőrök magukkal viszik, és többé nem látni őket. Galamb ennek nagyon nem örülne, ami érthető, ezért megkéri Eriket, érje el, hogy a neve lekerüljön a listáról. Hogy a mackó kérésének biztosan eleget tegyen, érdekeltté teszi Eriket: ha nem jár sikerrel, akkor örökre búcsút kell mondania gyönyörű felesége bájos kis pofikájának.

Medve Erik egyáltalán nem örül a feladatnak, de nem tehet mást, a végére kell járnia. Mivelhogy egyedül kevésnek érzi magát az ügy felgöngyölítésére, összeszedi régi csapatát: az erejéről híres varjút, Tom-Tomot, a bizarr hírnévnek örvendő kéjenc Gazella Lalit, valamint az örök intrikust, a Kulturális Minisztérium láthatatlan „Aczél Gyuriját”, Kígyó Márkot. Vajon tényleg létezik a Halállista, vagy csak egy bigott babona része? Ha létezik, ki írja? Ha megtalálják a szerzőt, vajon hogyan lehet rávenni az életmentő tollvonásra?

A New Yorkban élő, álnéven publikáló, svéd szerző, Tim Davys regényéről első pillantásra azt hinné az ember, hogy egy rendkívül vicces könyvet tart a kezében, amely könnyed, szórakoztató percekkel fogja majd megajándékozni. Szó sincs erről. A halállista kőkemény társadalom- és létfilozófia a krimi műfajába csomagolva. A regényben hiába szerepelnek plüssállatok, az első lapoktól fogva tisztában vagyunk azzal, hogy éppen rólunk, emberekről van benne szó. Mollisan Town lakóit is ugyanaz foglalkoztatja, ami minket. Van-e élet a halál után? Ki írja életünk történetét? Létezik-e a magasságos Magnus? Milyen szereppel bír ebben egyház, világi hatalom, egyszerű állampolgár? Hol húzódik a határ Jó és Rossz között?

A Halállista szereplői rendkívül összetett jellemek, valójában egyikük sem az, aminek mutatja magát. Árulásaikat szerelem, féltés, hatalomvágy mozgatja. Davys regénye amellett, hogy izgalmas és meglepően fordulatos krimi, tükröt tart elénk, éppen ezért kivételes. Úgy szórakoztat, hogy közben kísérletet tesz önmagunk szembesítésére. Mollisan Town plüssállatai ugyanúgy dróton rángatott marionett figurák, ahogyan mi is. Csak szeretünk erről megfeledkezni. Persze a vakságból van kivezető út, de ahhoz, hogy lássunk, ki kell tárnunk érzékszerveinket. Medve Erik valami effélére tesz kísérletet. Vajon sikerül neki?