jeges-varga

irodalom, film, színház és magánügyek

Bemutatkozás

Amit látok, amit hallok, amit tapasztalok, erről szólok. Könyveket olvasok, filmeket nézek, színházba járok, véleményemet írom le, mondom el. Nem akarok önjelölt kritikus lenni, vagy annak tűnni. Legyen ez valami ilyesmi: élménynapló.

Hozzászólások
  • jeges-varga: Kedves Balázs! A Fritsch Pincében igazán közvetlen vendéglátásban részesülhet a látogató. Szerintem is. A borai nem kiemelkedőek, de találhatunk kedvünkre valót ott. Mindamellett egyetértünk abban, hogy nem a legnagyobbak érdemlik a legnagyobb figyelmet. Én például több kisebb pincészettel is megismerkedtem az elmúlt években. Ha nem is jutottam el hozzájuk, legalább egy-egy palackkal megkóstoltam munkájuk gyümölcsét. Felsorolni most nem akarom őket, de azt tanácsolom, próbálkozz még a kisebb pincészeteknél. Kincsre találhatsz.
    (2012-11-13 10:34:05)
    Látogatóban a Fritsch Pincében
  • Márton Balázs: Pár éve én is jártam a villányi pincesoron és nekem is a Fritsch fivérek pincészete nyerte el a legnagyobb tetszésem, vendégszerető fogadtatás és finom borok (semmi Gere vagy Boch féle puccosság, amivel nincs bajom, csak nem én nem ezt igényelem). A cabernet franc barrique-juk volt a favorit nálam! További sok sikert nekik!!!
    (2012-10-29 22:08:46)
    Látogatóban a Fritsch Pincében
  • jeges-varga: Most ismerkedem vele. Azért egyet szögezzünk le alig húsz éves hölgyről beszélünk. Nyilván ehhez mérten van birtokában annak a tapasztalathalmaznak, amiből a líra megszülethet. Egyébként nekem tetszik ez a vers. Érződik rajta, hogy fiatal nő írta, de jó hangulatot fog meg. Persze vannak "nagyobb számok" is a kortárs líra palettáján egészen biztosan.
    Ha jól tudom az első kötet megjelenése a Petri György-díjjal együtt járt neki. Hogy ennek odaítélésében mennyi szerepet játszott az, hogy édesapja Kemény István, jó kérdés. Szerintem figyelemre érdemes ifjú költő ő. Azt viszont nem tudom, hogy túlzott-e a tehetségéhez képest a figyelem vagy nem. De egy elsőkötetes szerintem ma megérdemli, hogy sokat beszéljenek róla. Elvégre így válhat csak ismertté.
    (2012-03-12 22:26:13)
    Kemény Lili
Címkefelhő
Feedek
Megosztás
vers

Oravecz Imre: A teremtés fokozatai

 

Elhallgat a lágyságokban a cuppogás,

megszólal a keménységekben a zengés,

 

véget ér a zártságokban a zsugorodás,

elkezdődik a nyitottságokban a tágulás,

 

elfogy a ritkulásokban a nyugvás,

megnő a sűrűségekben a mozgás,

 

megszakad a szögletekben a hegyesség,

elterjed a hajlatokban a gömbölyűség,

 

elapad a szűkületekben a torlódás,

megerősödik a bővültekben az áramlás,

 

megáll a gyűrődésekben a ráncosodás,

megindul az egyenletességekben a kisimulás,

 

megakad a mélységekben a süllyedés,

kiszabadul a magasságokban az emelkedés,

 

megtorpan a közelségekben a maradás,

nekilendül a távolságokban a haladás,

 

csökken a dermedésekben a hidegség,

megsokszorozódik a hevületekben a melegség,

 

elhal a törekvésekben a zűrzavar,

megszületik az alakulásokban a rend.

Karin Fossum: Indiai feleség; Scolar, Budapest, 2009

Sejer felügyelő sajátságos bűnüldözési módszerrel dolgozik. Sosem keménykedik a gyanúsítottakkal a kihallgatás során, amikor a bűncselekmény idején történtekről kérdezi őket. Simogatja áldozatait, kedveskedik nekik. Ám, amikor a megkérdezett személy óvatosságán rések keletkeznek, lesből lecsap. A csapdájába esett prédának esélye sincs a menekvésre, kész a beismerő vallomás. Az efféle furfanggal kicsikart vallomás azonban rendszerint azzal a veszéllyel jár, hogy sohasem lehetünk biztosak abban, vajon valóban az igazságra derült-e fény.

A csendes, visszahúzódó középkorú Gunder Jomann a csupán 2347 lelket számláló, Elvestad nevű norvég falu lakója. Hitvese nincs, emberemlékezet óta egymagában él. Egyedül húgával, Marie-val tart szorosabb kapcsolatot. Gunder azonban többre vágyik, hirtelen úgy dönt, hogy feleséget szerez magának. Mivel a környezetében ez nehezen kivitelezhető, a siker érdekében a lehető legmesszebb elmerészkedik. Indiában tárt karokkal fogadja a szerencse. Az útjába eső első étteremben egy csinos, fiatalos nővel ismerkedik meg. Mire vakációja lejár, Gunderből házas ember lesz.

A férfi szeretetre vágyik, és a távoli földön rátalál a nagybetűs Nőre. Karin Fossum regénye meseszép romantikus történetként indul. Kissé talán hihetetlen sztori, mégsem tűnik hiteltelennek. Felmerül persze a kérdés: vajon a nő miért ugrik rögtön fejest a házasságba egy ismeretlen, távolról érkezett férfival. Erre azonban már sosem kapjuk meg a választ. Ez a történet is befejezetlen marad.

Ha nem tudnánk, hogy krimit vettünk kézbe, igencsak elcsodálkoznánk a történet csúfos fordulatán. Gunder a rózsaszín fellegekből egyenesen a sötét szakadékba zuhan. Még Indiában megbeszélték, hogy az asszony hamarosan követi férjét új otthonába, északra. Azonban éppen amikor a férfi az újdonsült feleség elé indulna a repülőtérre, hírt kap, hogy húga autóbalesetet szenvedett, kómában fekszik egy kórházi ágyon. És senki nem tudja, lesz-e belőle még valaha is ép ember. Mivel Gunder képtelen kétfelé szakadni, végül a kórházba megy, a repülőtérre pedig egyik ismerősét küldi.

Az indiai feleséget azonban nem találják a repülőtéren, és utána sem hallani hírt róla. Viszont másnap egy felismerhetetlenségig összeroncsolódott arcú, külföldi nő holttestét találják meg a közeli tisztáson. A környéken mindenütt vérnyomok. A tetthely szomszédságában élő férfi semmi gyanúsat nem látott, nem hallott.

A csöndes település lakóinak élete felbolydul a szörnyű hír hallatán. Sejer felügyelőnek nincs könnyű dolga. Az önjelölt tanúk motivációi között nehéz eligazodni, a kis közösségen belül súlyos titkok bukkannak fel. Mi állhatott a gyilkosság hátterében? Helybéli vagy idegen lehetett a tettes? Ahogy a rendőrség egyre inkább belemerül a helyi viszonyokba, egyre több lehetséges indíték kerül a napvilágra.

...

A teljes írás, a Teljes meggyőződéssel tévedek, az olvassbele.com olvasható.

Karin Fossum: Indiai feleség; Scolar, Budapest, 2009

Sejer felügyelő sajátságos bűnüldözési módszerrel rendelkezik. Nem keménykedik a gyanúsítottakkal a kihallgatás során, amikor a bűncselekmény idején történt dolgokról kérdezi őket. Sőt! Simogatja áldozatait, hízeleg nekik. Mikor a kérdezett személy óvatosságán rések keletkeznek, lesből támad. Nincs esély a menekvésre. Kész a beismerő vallomás. A kérdés csak az, vajon ilyenkor az igazságra mennyiben derül fény.

A csendes, visszahúzódó középkorú Gunder Jomann a mindössze 2347 lelket számláló, Elvestad nevű norvég falu lakója. Hitvese, társa nincs. Mindösszesen húgával, Marie-vel tart szorosabb kapcsolatot. Gunder azonban többre vágyik, mint hogy magányosan élje le hátralévő éveit. Hirtelen elhatározza, hogy feleséget szerez magának. Mivel számára mindez a lakókörnyezetében nehezen kivitelezhető, a lehető legmesszebb elmerészkedik az ügy érdekében. Indiában a Szerencse tárt karokkal fogadja. Az első útjába eső étteremben egy csinos, fiatalos nővel ismerkedik meg. Mire vakációja lejár, Gunder házas ember lesz. A friss házasok megbeszélik, hogy az asszony hamarosan követi férjét új otthonába, a hűvös északi vidékre.

A férfi szeretetre vágyik. Rátalál a Nőre a távoli földön. A sors kegyes akarata beteljesedik. Karin Fossum regénye úgy indul, mint egy meseszép romantikus történet. Kissé talán hihetetlen, de mégsem hiteltelen. Csak az a kérdés, hogy a nő miért ugrik fejest a távolról érkezett férfival való házasságba. Nos nem kerülhet sor arra, hogy erre választ kapjunk.

Ha nem tudnánk, hogy krimit vettünk a kezünkbe, igencsak elcsodálkoznánk a folytatáson. Gunder története ugyanis csúf fordulatot vesz. Fellegekből egyenes a szakadékba zuhan. Éppen mikor felesége elé indulna a repülőtérre, csörög a telefon, húga autóbalesetet szenvedett. Kómában fekszik a kórházi ágyban. Nem tudni mi lesz vele. Gunder képtelen kétfelé szakadni. A kórházba megy, egyik ismerősét pedig újdonsült menyecskéje elé küldi.

Az indiai feleséget azonban nem találják a repülőtéren, és utána sem hallani róla semmit. Másnap azonban egy külföldi nő holttestét találják meg a közeli tisztáson. Arca a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. A környéken pedig mindenütt vérnyomok találhatók. A szomszédban élő férfi nem látott semmit, csak némi hangfoszlány jutott el a füléhez.

A csöndes norvég falu élete a szörnyű hír hallatán nyomban felborul. Errefelé még senki sem volt tanúja efféle brutalitásnak. Sejer felügyelőnek pedig nincs könnyű dolga, ha meg akarja találni a gyilkost. Márpedig ilyen kegyetlenség láttán mindenképpen el kell fogni a tettest. Nincs más út. Az önjelölt tanúk motivációi között nehéz azonban eligazodni. Arról nem is beszélve, hogy Sejer súlyos titkokra lel a kis közösségen belül. Ember legyen a talpán, aki ekkora rendetlenség láttán helyesen látja a dolgokat.

Sejer jó szimat. Megérzése nem hagy kétségeket benne. Ez a szörnyű bűncselekmény azonban teljesen érthetetlennek látszik. Vajon mi álhatott a gyilkosság hátterében? Helybéli vagy idegen a tettes? Ahogy a rendőrség egyre inkább belemerül a helyi viszonyokba, egyre több lehetséges motiváció jut napvilágra. Melyik a helyes nyom? Vajon Fossum megnyugtató választ ad minden kérdésünkre?

Az Indiai feleség újabb remek példája annak, hogy miért örvend nagy népszerűségnek a skandináv krimi. Itt nincs tévedhetetlen logikájú főnyomozó, aki agysejtjei pedáns mozgatásával oldja meg a rejtélyt. A bűnüldöző is esendő ember, aki olykor hamis nyomot követ. Fossum regényében ugyan a rendőri munka nem oly mértékben részletezett, mint ahogyan azt például Henning Mankell nagyszerű regényeiben tapasztalhattuk. Az 1954-es születésű norvég „krimikirálynő” azonban nagy hangsúlyt fektet az emberi jellemekre, az érzelmek eseményt alakító erejére. No és persze azt se feledjük, hogy az igazság nem mindig olyan egyértelmű, mint az mi gondolnánk. Ó, hát persze! Na most akkor mi is van?