Grecsó Kirsztián regénye is egyike azon könyveknek, melyeket már sokszor kikölcsönöztem a helyi könyvtárból, azonban rendre olvasatlanul tért vissza a polcra, s csak most, amikor már harmadszorra vagy negyedszerre vittem magammal haza a könyvet, sikerült elolvasnom végre. Kíváncsi voltam már Grecsóra, aki a kortárs magyar irodalom egyik kegyeltje.
Első regénye, az Isten hozott önéletrajzi elemekkel teletűzdelt identitás regény. A történet főhőse, a Sáraságból származó, ismeretlen szülők szülte, Gallér Gergely, gyermekkori otthonától távol a fiktív Tótvárosban könyvtárosaként éli élettét. 1990 tavaszán, 23. életéve betöltésének napján olyan telefonhívást kap, ami arra készteti, hogy kamaszkora meghatározó éveinek helyszínére visszatérjen. A telefonhívás emlékek sorát indítja el a fiatalemberben.
A főszereplő visszaemlékezéseiből egy csokornyi anekdota bomlik ki, amelyekből egy különös hiedelemvilággal rendelkező falu képe áll össze. Gergely árvasága, idegensége erőteljesen szubjektív, a titokra, a misztikumra épülő világot hoz létre, ahol a holtak gazdátlan árnyéka látható, ahol sterilen is nemzőképes egy férfi, ahol a herék a combba nőnek bele. Ettől válik az Isten hozott egy magyarországi falu mágikus elemekkel átszőtt realista ábrázolásává, ahol megállt az idő, a világ bezárult, senkinek sincs helye ott, ahova sosem tartozott.
A falut a Klen Ede Egylet tölti meg tartalommal. A kevesebb, mint féltucatnyi cimbora minden történést megfigyel a faluban, olyan nincs, amiről ők nem tudhatnak. A pletyka, a szájhagyomány rakja össze virágukat. A regény történetei a 80-as években játszódnak, e világ legfontosabb előzménye a falusi zsidó kereskedő, Klein Ede 1948-as meghurcoltatása. Gallér javaslatára veszi fel a társaság a „vértanú” nevét. Gallér személyes küldetésévé válik Klein Ede igazságának felderítése. Azért tér vissza gyermekkora színhelyére, mert a Klein-napló – amely egyesek szerint halottaskönyv, mások szerint a falu jövője van benne megírva – hozzáférhetővé válik. Gallár Gergely számára a Klein-napló eredetmítosz, az ő gyökértelenségének gyökerei rejlenek benne.
Grecsó a regény végéig hallgat Gallér árvaságáról, addig nem is értjük, miért olyan fontos Klein Ede és a napló. Miért fontos egy utcasarok, egy háztáj, egy teletöltött kanta. Az elnyújtott „csavar” az anekdoták kiteljesedésének kedvez. Az Isten hozott ugyan Gallér Gergely története, de sokkal inkább Sáraságé.
A regény nyelvezete is rendkívül változatos, hiszen tele van köznapi beszédfordulatokkal, néhol közönséges, pornográf leírásokkal is, ugyanakkor jól átgondolt, többszörösen összetett – már-már cirkalmas – mondatokat is előszeretette alkalmaz a szerző.
Grecsóval való első találkozásom – úgy érzem – szerencsés volt, bár maradéktalanul nem nyerte el tetszésemet, ez talán abból is adódik, hogy az Isten hozott sokrétű világa néhol számomra nem állt össze egységes egésszé. De az inkább szépséghiba, mint fatális tévedés.