Az Egy tökéletes nap 2001. május 4. napjának 24 óráját meséli el, amely Róma maroknyi lakóinak, tulajdonképpen két, darabjaira hullott család tagjainak életére sorsfordító hatással bír. Melania Mazzucco, az író, a regényben egy bűntény előtti huszonnégy óra eseményeit gyűjtötte össze. S bár a regény a bűnelkövetés mozgatórugóira próbál fényt deríteni, nem nevezhetjük kriminek. A könyv sokkal inkább realista felütésű lélektani regény, amely a nyomozati anyagok terjedelmességével, ámde a történet szereplőinek belsőjében lezajlódott rezdülésekre fókuszálva mutatja be a tragédiát. Mazzucco a hitelesség érdekében rendőrfőkapitányokkal, ügyészekkel, ügyvédekkel, csendőrökkel is szót váltott a könyv megszületése során.
A történet óráról órára halad az elkerülhetetlen végkifejlet felé. Különböző korú és sorsú emberek párhuzamosan futó és néha egymásba gabalyodó történetét ismerhetjük meg a regény hasábjain. Egy kislány, aki épp aznap ünnepli születésnapját, egy politikus, aki rossz helyen mond el egy kortesbeszédet, a politikus első házasságából született fiú, aki éppen egy McDonald’s büféjében robbant fel egy bombát, a politikus fiatal felesége, aki önállósodási törekvéseiként titokban lakást keres, a politikus betegesen agresszív testőre, akit elhagyott a felesége, a feleség, aki próbál volt férje fojtogató és fenyegető jelenlététől megszabadulni, és gyermekei a visszahúzódó kisfiú és a kamasz nagylány, akik dühösek a szülőkre, miközben szeretetre vágynak, végül ott van még a nagylány irodalomtanára, aki író szeretne lenni, és bár saját neme iránt érdeklődik, a magány más utat is mutat számára.
Az Egy tökéletes nap mindannyiuk története, amely feltartóztathatatlanul robog a tragikus befejezés felé. A regény azt a napot választotta tárgyává, amely végén egy korábban elindult folyamat során olyan behatás éri a szereplőket, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatja a világra nyíló tekintetüket, az addigi pályájáról eltéríti életüket. Mazzucco a történet végén, az olvasó által mindinkább elodázni vágyott, tragédia felfedezése pillanatában rögzíti az objektívének látószögét. A szerző a szereplőit sorsára hagyja, a kiérlelt helyzet következményeinek bemutatása már nem az ő dolga. Azért teljes reménytelenségben nem hagyja ott szereplőit, egy apró reménysugár, az értelmetlenségben értelmet adó fénysugár azért ott pislákol valahol a közelben.
Mazzucco regényének címét Lou Reed egyik legismertebb dalának (egyesek még a Duran Duran előadásából is ismerhetik a dalt) címéből kölcsönözte. A címadó dal üzenete egyben a szereplő felé mutatott tükör is. Sorsunkat mindannyian magunk alakítjuk. A velünk szembe jövő problémák megoldására az eszközöket, az erőt kézhez kapjuk, de a végeredményt nekünk kell kifőznünk. Ahogy a szólás is mondja: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát (You're going to reap just what you sow). Megfontolandó gondolat ez számunkra is.


Lou Reed
Perfect Day

Just a perfect day,
Drink Sangria in the park,
And then later, when it gets dark,
We go home.
Just a perfect day,
Feed animals in the zoo
Then later, a movie, too,
And then home.

Oh it's such a perfect day,
I'm glad I spent it with you.
Oh such a perfect day,
You just keep me hanging on,
You just keep me hanging on.

Just a perfect day,
Problems all left alone,
Weekenders on our own.
It's such fun.
Just a perfect day,
You made me forget myself.
I thought I was someone else,
Someone good.

Oh it's such a perfect day,
I'm glad I spent it with you.
Oh such a perfect day,
You just keep me hanging on,
You just keep me hanging on.

You're going to reap just what you sow,
You're going to reap just what you sow,
You're going to reap just what you sow,

You're going to reap just what you sow...