Nehéz úgy fogyatékkal élőkről játékfilmet készíteni, hogy a film ne menjen el a giccs vagy a közönség érzelmi manipulálásának határáig, esetleg azon is túlra. Főleg, ha szerelmi történetről van szó, a túlzott szentimentalizmus árnya ott ólálkodik minden sarkon. Arról nem is beszélve, hogy ez a téma kiválóan alkalmas arra, hogy a nézőben sajnálatot ébresszen vagy éppen bűntudatot keltsen. Persze ez a hatásmechanizmus már korunk társadalmi állapotáról ás saját magunkról is szól. Arról, hogy mi mennyire vagyunk nyitottak, mennyire tudunk mit kezdeni ezzel a témával. Annak ellenére, hogy van kapcsolatom más körülmények között élő emberekkel, túlzás lenne azt állítanom, hogy mindig helyén kezelném a dolgot, mindenesetre a nyitottságomon sokat segítettek ezek az élmények.

Alvarao Pastor és Antonio Naharro olyan könnyeden és természetesen mesél el egy szerelmi történetet egy down kóros férfi és egy normális testi, szellemi adottságokkal rendelkező nő között, hogy talán ez a legnagyobb fegyverténye az Élek és szeretek című filmnek. Ugyanis a szerelmi szál önmagában semmi különlegeset, egyedit nem rejteget magában, az eredetiséget pont azt hordozza magában, hogy a ma uralkodó társadalmi felfogásunk szerint össze nem illő embereket közelít egymáshoz.

A spanyol társadalom mindenesetre toleránsabbnak tűnik, mint mi. Daniel – aki a szülők erőfeszítésének is köszönhetően – az egyetemi tanulmányokat is sikeresen befejezte, munkát kap a minisztérium fogyatékkal élők főosztályán, ahol teljesen természetesen adják meg számára az egyenlő esélyeket. A 34 éves Daniel felnőtt férfi, teljesen természetes, hogy érdekelni kezdik a nők. Mindenki ott keresi a nagy szerelmet, ahova tartozónak érzi magát. Van, aki a hasonló helyzetben levők között talál a másikra, Daniel az egyik kolléganőjét szemeli ki. Őt mindig is úgy nevelték, hogy a többiekkel egyenértékű ember, így nem áll messze tőle az a gondolat, hogy kölcsönösen szerelembe eshet egy testileg-szellemileg előnyösebb adottságokkal rendelkező nőbe.

Laura is fogyatékkal él, még ha első pillantásra nem is látszik rajta, de ha jobban megfigyeljük, láthatjuk, hogy valami nincsen rendbe vele. Magánéletében az állandóságot az ágyába vitt férfiak folyamatos változása adja. Iszik, cigarettázik, kicsapong, sokkal jobban nézhetne ki, mint ahogyan kinéz. Családját rég nem látta, apja hiába haldoklik, fel sem veszi a telefont. Daniel az ég által küldött ajándék neki, még ha ez első ránézésre az ő fejében sem tisztázódik.

Daniel és Laura között szép lassan szoros barátság alakul ki és a fiú elhatározza, hogy színt vall, csakhogy kettejük kapcsolatát sem munkatársaik, sem családtagjaik nem nézik jó szemmel. Nem mintha ez őket egy csöppet is érdekelné. A testileg hátrányos férfi és a lelkileg hátrányos nő között szerelem bontakozik ki, amelyet véka alá kell rejteniük, mert mi még nem vagyunk erre felkészülve, ez az igazság. Mert mi még csak keveset látunk a valóságból, ami lényeges, az egyelőre rejtve marad előttünk.

Az Élek és szeretek szokványos szerelmi történet, amelyet a helyzet kivételessége tesz egyedivé. Mert valljuk be, ilyen élethelyzet ma még valószínűleg ritkán adatik meg. Sokat kell még fejlődnünk nekünk ahhoz, hogy ilyen természetességgel mozogjunk egymás között. A két nagyszerű színésznek (Lola Duenas és Pablo Pineda) köszönhetően, a melodrámai és a politikailag korrekt helyzetek között is egy mélyen érző, szerethető film született, amely egyrészt egyszerűsége miatt közel kerül a nézőkhöz, ugyanakkor sokkal többet mond el a fogyatékkal élők életéről, mint bármelyik moralizáló társa.