Vannak olyan emberek, akik egész életüket úgy töltik le, hogy nincsen egy meghatározott pont ez életükben. Amerikára ez különösen jellemző, ahol államokat kell átutaznia az embernek, ha munkáját akarja végezni. Az Egek ura című film hőse ilyen ember. Élete nagy részét a levegőben tölti, az év háromszázötvenhat napjából mindössze negyvenhármat tölt a várakozó állomásán, egy Omaha-beli bérelt lakában, amelynek falai csupaszok, lakberendező sosem látta. Élete elfér egy hátizsákban, büszkén mutatja általa tartott tréingek során.

Az Egek ura főhőse ráadásul nem a legirigyeltebb munkát végzi a földön, olyan emberekkel közli, hogy munkájukra nincs szükség a továbbiakban, akiknek a főnökei erre nem képesek, ezért a piszkos munka elvégzésére egy céget, annak alkalmazottjait bízzák meg. A férfi mestere az elbocsátásnak, élete célja a repülőtársaság örökös platinakártyájának megszerzése, azaz 10 millió mérföld elérése.

A férfi nyugodt, kiporciózott, élére vasalt életét azonban két nő vágja gallyra. Az egyik, a férfi fiatal új kolléganője, aki úgy hiszi, tudja a cég költségvetési konszolidálásának biztos receptjét, így tanácsa alapján bevezetik az online úton történő fenékbe billentés eljárási mechanizmusát, megspórolva ezzel a kollégák helyszínekre történő utazásának költségeit és felszámolva a rendszerbe oltott emberség utolsó morzsáit is. A másik nőt a férfi két város közötti szállodai tartózkodása után ismeri meg, az ágyakrobatikát, a hotelszoba romantikát azonban lassan bensőségesebb érzelmek váltják fel. A férfinek változtatnia kell életén, az így nem maradhat. A cég szuperembere lassan gondolkodóba esik, hogy talán nincs az rendjén, ahogyan él.

Jason Reitman filmje friss, üde, lendületes, ámde mégis csak egy régi vágású mozi. Friss, hiszen a modern emberről szól története, régi vágású, mert a high tech helyett a hagyományos filmes értékekre, egy kiváló forgatókönyvre és remek színészi alakításokra bízza sikerét. A filmben nem találtam hibát, Hollywood kezéből ritkán jön ki ennyire tiszta alkotás. Erőssége abban áll, hogy tökéleten elegyíti a jó humort a drámai helyzetekkel. A modern utazó ember élethelyzeteiből jól fogalmazza meg magányának lényegét. Ezt néhány egészen jó képpel sikerül alápárnáznia. A film váltásai is nagyon jól sikerülnek. Jó példa erre a férfi húgának esküvője, amely bensőséges, valódi pillanatokat ragad meg. Nem is tudom, mikor láttam ennyire emberközeli esküvői klippet Hollywoodi filmben. George Clooney nagyon jó színész. Tudtam azt eddig is, hogy sármja mögött tehetség bújuk meg. Nem először mutatta meg a közönségnek kvalitását, most ismét bizonyított. Mellette külön ki kell emelni a két női főszereplő, Vera farmiga és Anna Kendrick, tökéletes játékát. Ők hárman tehetnek arról, hogy az Egek ura színvonalas film lett.

Jason Reitman a bájos Juno után ismételten egy szenzációs filmet rakott le az asztalra. Véleményem szerint, már most látszik, hogy tehetségesebb mint az apja, Ivan Reitman. Nagyon sajnálom, hogy a legjobb film oscarját nem ez a film fogja megkapni. Mert bármennyire lenyűgözött is az Avatar, bármennyire jó is A bombák földjén (bár Kathryn Bigelow filmjét még nem láttam), nálam a kiváló ízléssel elkészített Egek ura a nyerő.