Joanne Kathleen Rowling 1994-ben a portugáliai Oportóból– egy válással a háta mögött és egy egyéves kislánnyal a hóna alatt – hazatért Angliába, csomagjai között helyet foglalt a Harry Potter első könyvének pár fejezete. Az ügynökség, akinek a kéziratot az írónő később megküldte, azonnal meglátta a történetben a siker lehetőséget. A siker útjának alapkőletétele 1997. június 26. napjára esett, amikor is a Szigetországban megjelent a Harry Potter és a bölcsek köve című regény.

Rowling már a kezdetektől hét részesre szánta a regény sorozatot, igazodva a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola (a történet színe-java ebben a varázslóiskolában játszódik) tanéveihez. A kezdetben elsősorban gyerekeknek szóló mese, részről részre, a szereplők (egyúttal a Harry Potter könyveken felnövő gyermekolvasók) életkorának előrehaladtával izgalmas fantasyvé nőtte ki magát, amelyben mindent felülír a Jó és a Rossz küzdelme. A Harry Potter sorozat ugyanis hasonló motívumokra épít, mint az olyan kultikusnak számító történetfolyamok, amilyen például a Gyűrűk ura trilógia és a Csillagok háborúja Saga. Az alapszituációjában hasonló meséket saját mitológiájuk teszi egyedivé. Valamennyi mitológia lényege, hogy a Jó és Rossz évtizedes, évszázados küzdelmének végéhez érve a Kiválasztotton a sor, hogy megteremtse a világ egyensúlyát. Ezekben a mesékben a XX. század – és egyáltalán az egész emberiség – történelmének egyik meghatározó időszaka, a II. világháború által kettévágott világrend tükröződik vissza, amikor is a világ kategorikusan két pólusra bomlott. A II. világégés alatt Jó és Rossz határai jól körülhatárolhatóvá, felismerhetővé váltak, a világ egésze egységesen lépett fel az alaktalan tömeget felvonultató náci Harmadik Birodalommal szemben. A Harry Potter könyvek varázslóvilága is hasonló ideologikus alapon feszül egymásnak.

Kezdetben egyáltalán nem érdekelt Rowling munkája, teljes elutasítással fordultam a Harry Potter könyvek felé, magatartásomban nem kevés előítélet, és téves kultúr-sznobizmus társult. Tartott ez 2006-ig, amikor is a környezetemben lévő emberek lelkesedése miatt beadtam a derekamat, és kíváncsiságtól vezérelve kezembe vettem az első kötetet. A Harry Potter olvasótáborhoz történt késői csatlakozásom okán az első öt kötetet folyamatában tudtam elolvasni, alig a hatodik kötet megjelenése előtt két hónappal, így lényegében csak a befejező epizód előtt kellett hosszabb szünetet tartanom. Végül megkedveltem Harry Potter és társainak világát, noha nem jutottam el a rajongás olyan fokára, hogy varázslónak öltözzek, vagy összejövetelekre járjak, bár ez korábban – más kultikus alkotásoknál – sem volt jellemző rám.

A Harry Potter-sorozat a Gyűrűk ura rekordját megdöntve a világ legsikeresebb egyszerzős könyve (bestsellere) lett. Óriási népszerűsége mellett kivívta a kritikusok dicséretét és pénzügyi szempontból is kiemelkedően sikeres volt, a siker a világ eddigi legjobban kereső regényírójává tette Rowlingot. A sorozat köteteit 60-nál több nyelvre fordították le,  megfilmesítették (jelenleg a befejező epizód második részének forgatása zajlik), videójátékok készültek belőle és számtalan Potter-témájú ajándéktárgyat forgalmaznak a mai napig. Irodalmi értékeiről ugyan megoszlanak a vélemények, de az mára tény, hogy gyerekek millióit buzdított olvasásra, és úgy gondolom, hogy ez a digitális korban hatalmas eredmény és erény. Azt sem szabad persze elfelejtenünk, hogy ma a sorozatok világát éljük, ahol régi ismerősök tekintenek vissza ránk a televízió képernyőiről vagy a könyvek lapjairól. A Harry Potter csáberejét ennél fogva a varázslóvilág fantáziadús megalkotása mellett az ismerősként köszöntött szereplők sorsának folyamatos végigkövetése adja. Rowling mindeközben áttételesen, mesévé szőve olyan témákkal ismertette meg a gyermekolvasókat, mint a tolerancia, a faji megkülönböztetés vagy a Halál elfogadásának gondolata.

A Harry Potter könyvek okozta tömeghisztéria 2001-ben a filmvászonra is átterjedt. A papíralapú szereplőket hús-vér színészek keltették életre, olyan emberek, akik tulajdonképpen egész gyerekkorukat a kamera előtt, egy mesevilágban élték meg. Az még kérdéses persze, hogy ezek a fiatalok később a Hollywoodi rivaldafényben hogyan lesznek képesek megkapaszkodni, és hogy az esetleges későbbi kudarc miféle törést okozhat bennük, de tény, hogy ahogyan a könyvek szereplői, úgy az őket megjelenítő szereplőket is töretlen népszerűség övezi. A könyvsorozat 2009-ben a végére ért, így a Harry Potter rajongóknak újdonságként mára már csak a filmes adaptáció maradt, amely lassan szintén a végkifejlethez ér.

A filmforgalmazás az utolsó kötet (Harry Potter és a Halál ereklyéi) történetét két részre vágta, amely természetesen üzleti szempontból is jó befektetésnek számított, hiszen a nézők kétszer többször járulnak a mozik jegypénztáraihoz, mintha mindössze egy két és félórás filmen mutatták volna be a történet befejezését. A producerek a negyedik rész óta már a rendező (David Yates) személyében is sikerült megállapodniuk, így azóta valóban egymással koherens folytatásokat láthatott a közönség, de eddig az adaptáció nem lehetett teljes körű, hiszen a könyv szerteágazósága és nagy terjedelme nem engedte meg, hogy egy egész estés mozifilm a megfelelő mélységig vászonra fogalmazza a könyvet.

A Halál ereklyéi filmes változatának első fele november végén került a magyar mozikba. Azt kell, hogy mondjam, a nézők is jól jártak a két részes megoldással, hiszen a történet befejező epizódja sokkal alaposabb adaptációt érhet így meg, mint a korábbi könyvek. Elegendő idő maradt ugyanis a történet megfelelő felépítésére. A Halál ereklyéinek első felvonása kivezeti a történetet a varázslóiskola falai közül, és a történet három központi alakját a kietlen, fagyos pusztaságba löki, ahol önmagukkal és az egyelőre láthatatlan, de egyre közelgő ellenség keltette félelemmel kell megküzdeniük. Az első fejezet tulajdonképpen felkészülés a végső küzdelemre, amely egy akciódús gigászi összecsapásban éri majd el a csúcspontját.

Ügyesen vágták el a történetet. A befejező rész első fejezete ott ér véget, amikor Voldemort megtalálja a halál ereklyéinek egyikét, a bodzafa pálcát, amely eddig – információi szerint – Roxfort néhai igazgatója, Dumbledore sírjában a pálca korábbi birtokosa mellett nyugodott. A Halál ereklyéi első felvonása, kiegészítvén a Félvér herceget (a sorozat 6. epizódja) a Harry Potter filmek hosszúra nyújtott Birodalom visszavágja. Már-már úgy látszik, hogy a Rossz felülkerekedett a Jón, mintha már minden veszve lenne, ezért itt az idő, hogy a Kiválasztott megmutassa, miért is Ő van kijelölve arra, hogy az egyensúlyt helyrebillentse. Ez azonban már az utolsó felvonásra maradt.

Harry Potter és a Halál ereklyéi első felvonása nem filmes remekmű, de véleményem szerint kiemelkedik a Harry Potter adaptációk közül, mert ha picit is, de sikerül felülemelkednie a könyvön, és megmutatnia magából a FILMet. Természetesen nem lehet a könyv világától elválasztani ezt az adaptációt sem, de most éreztem a leginkább, hogy talán sikerül igazán megfognia mindazt, amit Rowling mondani akart. Ennek oka pedig lehet, hogy valójában egyszerűen csak az volt, hogy több időtartamot biztosítottak maguknak.