A vallási fanatizmus mindig is az elvakult hit manifesztációja volt. Az isteni kegyelem azonban éppen azoknak adatik meg, akik ismerik a józanság szavát. A legfőbb erények, úgymint a szeretet vagy a megbocsátás csak így képes működni.

C. J. Sansom negyedik kötete, az Apokalipszis 1543 tavaszára repíti vissza az olvasót Anglia történelmében. A betegeskedő és magányos uralkodó, VIII. Henrik a nemrégiben megözvegyült Parr Katalinnak csapja a szelet. Hatodik hitvesének szemelte ki a ladyt. Azonban egy olyan király feleségének lenni akinek több házastársa is a hóhér keze által végezte be, nem jelent komoly életbiztosítást.

Cranmer érsek és az udvar szorult helyzetben lévő protestáns tagjai komoly érdeklődéssel figyelik a felség udvarlásának fejleményeit. Sokkal nyugodtabban aludnának, ha a közismerten a reformokkal szimpatizáló özvegy frigyre lépne a reformellenes hírében álló uralkodóval. Minél hamarabb, annál jobb.

Merthogy mostanában rájár a rúd a reformerekre. Javában dúl a vallási háború. Thomas Cromwell halála óta a reformáció megtorpanni látszik. A katolikus egyház, élén Bonner püspökkel újra be akarja vezetni a közelrettentésnek örvendő vásári látványosságot, az eretnekégetést. Mindent meg tesz annak érdekében, hogy a másként gondolkodókat Istenkáromláson kapja.

Ebben a feszült társadalmi szituációban, Matthew Shardlake, a görbe háttal megáldott ügyvéd másra sem vágyott, csak hogy egy vallásos mániában szenvedő fiatalember érdekeit kelljen képviselnie. A Court of Request ügyvédje cím viselése azonban kötelezettségekkel is jár. Nem utasíthatja vissza a máglyahalál elől a Bedlamba, az örültek házába száműzött fiú ügyét.

Pedig Shardlake megfogadta, hogy soha többé nem keveredik politikai ügybe. Könnyelmű fogadalmakat azonban nehéz megtartani. Régi barátját és ügyvédtársát brutálisan megölik. Özvegyének ígéretet tesz, hogy kézre keríti a gyilkost. Asszisztensével, Jack Barakkal és orvos barátjával, Guy Maltonnal – a canterbury érsek és hívei támogatását maga mellett tudva – a tettes után erednek.

Ahogy mélyebbre ásnak a bűnügyben, egyre több hátborzongató gyilkosságra derül fény. Mindenki egyetért abban, hogy a véres eseményeket el kell titkolni a nyilvánosság elől ebben a feszült politikai helyzetben. Hiszen a nyomok a Jelenések Könyve sötét próféciájához vezetnek, és a nyomozás során egy vallási indíttatástól sem mentes szörnyű sorozatgyilkosság képe rajzolódik ki. Ráadásul minden jel arra utal, hogy a legfelsőbb körök is érintve lehetnek az ügyben.

A történész bölcsészdiplomával rendelkező és egykor ügyvédként praktizáló Sansom történeteiben kiválóan ötvözi a történelmi regény és a krimi műfaji elemeit. Mindamellett, hogy az olvasó lebilincselően izgalmas detektívtörténetet tarthat a kezében, korhű képet kap a Tudor korabeli Londonról. Megismerkedhetünk az akkori közhangulattal, a katolikusok és protestánsok vallási-hatalmi játszmáival, vagy olyan társadalmi problémával, mint az utcákat elözönlő koldusok sokasága, illetőleg beleláthatunk az orvostudomány akkori fejlődési irányaiba.

Sansom regénye műfajbeli erényei mellett rámutat arra is, hogy a XVI. századi keresztény vallási fanatizmus tulajdonképpen ugyanarról a tőről fakad, mint a mai fundamentalisták erőszakossága.

Isten szavának magyarázata sokáig az egyház privilégiuma volt. A reform gondolatok elterjedésével azonban gyorsan megjelentek az önjelölt bibliaolvasók. A vallási tudatlanság kezelhetővé tette a nyájat. Senki sem vonhatta kétségbe a papok által közvetített üzenet igazságtartalmát. A hit szabadsága azonban új veszélyforrást jelentett az addig öntudatlan hívők tömegében. Szélsőséges hangadók szavától harsogott a kor. Mindenki szelektíven olvasta a Szentírást, saját kényére-kedvére értelmezve az Igét. Ember legyen a talpán, aki Isten dolgaiban képes eligazodni.

Az Apokalipszisen átívelő gondolat pedig – áttételesen – még ma is aktuális lehet. A túlzott hitbuzgóság és a legelvetemültebb gaztett mögött ugyanis ugyanaz a radikális inspiráció húzódik meg, amelyet a korabeli gondolkodás – kellő magyarázat híján – az ördögtől eredendőnek vélt. Elvégre lehetne-e más magyarázat egy kegyetlen sorozatgyilkos motivációra vagy egy mentális beteg ember magatartására, mint hogy a gonosz megszállta őket. Amit nem ismerünk, arra félelmünkben csak mutogatni tudunk. Együtt bégetve a tömeggel, hogy ez nem normális.

Mint azt a könyv utolsó lapjain lévő történelmi jegyzet is mutatja, Sansom komoly történelmi kutatómunkát végez regényei írásakor. Tanulmányozásai eredményeit jó ízléssel és helyes arányérzékkel keveri össze írói képzelőerejével. Így születik meg az izgalmas történelmi bűnügyi regény, amely kitűnő szórakozást nyújthat mind a történelem iránt érdeklődőknek, mind pedig a krimi műfaj kedvelőinek.